Dijja9-erintes-touch.blogspot.com

Az érintésben energia van, csodá tévő energia.

2010. november 7., vasárnap

5.fejezet

Sziasztok! Úgy néz ki visszatértem. Ha nézitek a közöset, amit Nikkivel írok akkor láthattátok, hogy oda már írtam és fogok is. Ha nem tudnátok, de megszeretnétek nézni a közöset(http://dijjanikki.blogspot.com/) akkor katt a linkre.:D Jó olvasást. puszi.

Benyitottam az egyik ajtón, ami a fürdő volt. Mennyire jó vagyok. Eltaláltam, hogy ez a fürdő. A falak kékek voltak, az ajtóval szembe volt a zuhany…teszem hozzá nem egyszemélynek volt tervezve…mellette volt a tükör, ami -ha belenéztél- vállmagasságig ért. Kifelé menet észre vettem, hogy Edward az ágyon fekszik és engem néz.
-Ez a gardrób?-húztam fel a szemöldököm.
-Igen. Alice bátorkodott venni neked pár cuccot míg elmentem érted. –mondta és odajött hozzám.-  Megmutatom, hogy melyik a tiéd. Rendben?-kérdezte és én bólintottam.
Mikor kinyitotta azt hittem rosszul leszek. A gardrób nagyobb volt mint az egész szoba. Edward elkezdett nevetni. Ráemeltem a tekintetem, hogy megnézzem min nevet és láttam, hogy engem néz és úgy röhög.
-Mi olyan vicces?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-Az arckifejezésed.-rötyögött tovább.
-Na szép.-mondtam és duzzogva leültem az ágyhoz.
-Most mi a baj? Megbántottalak?-kérdezte és odajött hozzám. Alig pár centire voltunk egymástól. Csodálatos illata van.
-Nem szeretem ha rajtam nevetnek.-duzzogtam és elfordultam tőle. Megfogta a derekamat, hogy magához húzzon, így most már a testünk egészen összeért. Az arcomat elfordította, hogy a szemembe tudjon nézni.
-Ne haragudj rám.-kért. A szeme fogva tartotta az enyémet.-Kérlek.-mondta és közelebb hajolt, annyira, hogy a lehelete súrolta a számat. Teljesen elvette az eszemet. De nem adhatom könnyen magam, mert kitudja lehet csak szédít, mint minden lányt. Mert ilyen pasinak kitudna ellenállni… Még én is alig tudok, de erősnek kell lennem. A száját finoman az enyémre tapasztotta. A keze a hátamat simogatta. Ezt nem szabad. Gyorsan cselekedtem. Elváltam ajkaitól és a falhoz szökkentem. Edward bűnbánóan nézett rám.
-Sajnálom Lejla. Megbocsáthatatlan amit tettem.
-Nem megbocsáthatatlan, csak nem akarok egy éjszakás kalandokba bele menni.-mondtam és kimentem a szobából.

Bocsi, hogy rövid lett. Majd a következő több lesz. Kérnék komikat is egy kettőt szerintem ez nem nagy kérés. *szépen néző fej* Nem baj ha azt írjátok, hogy ez nem olyan jó. Nem sértődök meg meg semmi írjátok meg azt, hogy mi nem tetszett benne és a következőbe próbálom azokat a hibákat javítani. Köszi. Puszi. Dijja.